Komoly feladatra vállalkozott, s azt sikerrel teljesítette is Gazdag Árpád unitárius testvérünk, aki mai nyelvre ültette át – s ezáltal közérthetővé tette – Dávid Ferenc két, alapvető jelentőségű teológiai munkáját, a Rövid magyarázatot és a Rövid útmutatást. Méltó tisztelgés ez egyházalapító püspökünk előtt, aki a hagyomány szerint ötszáz éve, 1510 körül született.
 
Gazdag Árpád a nyolcvanas években a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója volt, majd Magyarországra áttelepülve különböző munkakörökben dolgozott; jelenleg egy nagy kábeltévé-szolgáltató képújságját szerkeszti. Ez a kötetlen, otthonról végezhető munka tette lehetővé számára, hogy további filozófiai, pszichológiai és teológiai tanulmányokat folytasson. 2009-ben alaposan megismerte Dávid Ferenc két, kimagasló jelentőségű művét, amiket átírt mai nyelvre, majd angolra is lefordított. 2009 őszén – a korrektúrát és a kiadást intézendő – tíz hetet töltött Portlandben, az Egyesült Államok fontos unitárius központjában, ahol tanfolyamokon, istentiszteleteken, előadásokon vett részt. A 2010 januárjában tartott lelkészi értekezlet megválasztotta a Teológiai Műhely világi gondnokává, és vállalta tanulmányok közlését az Unitárius Életben. Munkája azért is fontos, mert a Magyarországi Unitárius Egyház (Erdéllyel ellentétben) sajnos nem büszkélkedhet jelentős teológiai irodalommal. Talán lassan ez is megváltozik.
Dávid Ferenc, a megfeszített Jézus Krisztus szolgája. Ez a címe a Gazdag Árpád által szerkesztett és kiadott kötetnek, amelynek első könyve (Rövid magyarázat) a Szentháromságról, a második (Rövid útmutatás) a Bibliáról szól. Mindkettőt 1567-ben, közvetlenül a vallásszabadságot deklaráló tordai országgyűlés előtt adták ki először. Most, 443 év távlatából Gazdag Árpád így foglalta össze az újrakiadás célját és eszközeit: „Nyelvészeti tanulmányok nélkül, teológiai ismeretek birtokában haladtam a mondanivaló átfogalmazásával, a középkori nyelvezet sajátosságainak és a szerző gondolatvilágának megismerésével… Ha valaki áttanulmányozza Dávid Ferenc műveit, új felismerések birtokába juthat. Az erdélyi reformáció vezéralakja, a három protestáns felekezet első püspöke most is tanít. Engem is sok titok nyitjára megtanított. Először is arra, hogy az ő igazi szellemi öröksége a vallásos hagyomány lelki értelmezése. E két mű lapjain a sötét középkori világ idéződik fel, benne János Zsigmond fejedelem udvari papjának világosságra törekvő szelleme, sajátos történelem-szemlélete és eszkatológikus teológiai gondolkodása."
Szerző: Retkes Attila  2010.11.12. 18:49 komment

süti beállítások módosítása