1568 – az Unitárius Anyaszentegyház megalapításának éve. Torda, Gyulafehérvár és Kolozsvár – három kulcsfontossú város a radikális reformáció történetében. A „kerek kő” pedig nekünk, unitáriusoknak az egyik legkedvesebb szimbólum és tárgyi emlék.
1568 januárjának második hetében Tordán országgyűlést tartottak, amely Európában elsőként hozott határozatot a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosításáról: A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot, kiki az ö értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse, az ö lelke azon meg nem nyugodván, de tarthasson olyan prédikátort, akinek tanítása őneki tetszik. Ezért pedig senki a superintendensek közül, se mások a prédikátorokat meg ne bánthassák, a religióért senki se szidalmaztassék, az előbbi konstituciók szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is fogsággal vagy helyétől való megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, az hallásból lesz, mely hallás Isten igéje által van.
1568 március közepén, Gyulafehérváron rendezték meg azt a tíznapos hitvita-sorozatot, amelynek következtében az erdélyi egyház kálvinista jellege meggyengült, az unitárius pedig jelentősen megerősödött. János Zsigmond fejedelem és az erdélyi nemesek többsége, valamint a város népe csatlakozott az unitárius reformációhoz. Fontos tudni, hogy az új egyháznak ekkor még nem volt hivatalosan elfogadott, megkülönböztető neve. Dávid Ferenc és követői kiadványaikban a következő neveket használták: „Az egy értelmen lévő erdélyi eklézsiák”, vagy a lelkészek esetében: „Erdélyi lelkipásztorok, akik az egy Atya Isten felől és az ő áldott szent fia a Jézus Krisztus felől és ezeknek szent lelke felől, a szentírás szerint egy értelemben vannak.” A latin eredetű unitárius kifejezés csak 1600-ban, a lécfalvi országgyűlés határozatában jelent meg először. A gyulafehérvári zsinatról hazatérő Dávid Ferenc a hagyomány szerint Kolozsvárott, az akkori Torda utca szegletén, egy kerek kőről mondta el azt a híres beszédet, amelynek hatására egész Kolozsvár áttért az unitárius vallásra. Ezt a kerek követ a kolozsvári unitárius nagytemplomban őrzik. Kedves emlékem, hogy 2008 nyarán Bálint Benczédi Ferenc püspök úr (az akkori kolozsvár-belvárosi lelkész) mutatta meg a követ, és mesélte el a hozzá kapcsolódó legendát a feleségemnek, Ábel fiamnak és nekem.
