Dávid Ferenc édesapja kolozsvári szász tímármester volt. A 16. századi erdélyi polgárosodás biztos jele, hogy fia 1548-ban a wittenbergi egyetemre mehetett tanulni. Ismét Balázs Mihály professzornak, Dávid Ferenc és az erdélyi reformáció nagyszerű kutatójának tanulmányából idézünk.

„Az 1560-as években keletkezett hitvitázó iratokban Dávid Ferencet gyakran nevezik ellenfelei Franciscus Sutoris-nak, magyarul Varga Ferencnek vagy Varga Dávid fiának. Ez összefügg azzal, hogy az erdélyi szász családneveket a 15–16. században magyarra fordított alakban is használták, vagy a szász családnév mellé az illető foglalkozása nevének magyar formáját is odaillesztették. Így történhetett ez David Hertel esetében is, s így aztán az elnevezés tovább hagyományozódott fiára. Az utóbbi időben a gazdaságtörténeti szakirodalom azt is megállapította, hogy sutor-nak vagy vargának nem csupán a csizmadiákat nevezték, hanem a tímárokat is. Mivel a Hertelek között többen ezt a foglalkozást űzték, valószínűnek tarthatjuk, hogy David Hertel-nek is ez volt a foglalkozása. Ez összhangba hozható azzal, hogy egy kolozsvári adójegyzék David Hertel külvárosi allódiumáról tesz említést. A bőr feldolgozásához elengedhetetlenül szükség volt arra, hogy a tímárok a víz melletti külvárosi majorokkal is rendelkezzenek. Mindez azt jelenti, hogy Dávid Ferenc Kolozsvár városának módos, de nem a leggazdagabb rétegéből került ki. A kizárólag szász nemzetiségűekből álló tímár céh, a Ledrer Zechen zu Clausenburg fontos szerepet játszott ugyan a város életében, képviseltette magát a városi tanácsban is, de nem vehette föl a versenyt a legbefolyásosabb, a város első számú vezetőit adó ötvösök és szabók céhével. Dávid Ferenc apja nem tartozott ugyan a város legmódosabb polgárai közé, három fia közül legalább az egyik iskoláztatására mégis vállalkozhatott. Ez nyilvánvalóan a városban kezdődött, ám a további esetleges helyszínekről már bizonytalanok ismereteink. Későbbi források és összefoglalások a gyulafehérvári káptalani iskolában folytatott tanulmányok mellett a Brassói Gimnáziumról, majd a wittenbergi egyetemről beszélnek, ám az adataink rendkívül hézagosak, s a lyukakat kénytelenek vagyunk hipotézisekkel kitölteni.”

Balázs Mihály és mások kutatásai alapján az mindenesetre biztosnak látszik, hogy Dávid Ferenc a lutheránus wittenbergi egyetemen ismerkedett meg mélységében a reformáció eszméivel, hogy aztán évtizedeken át bátran hirdesse: a keresztény vallásnak vissza kell térnie a forráshoz, Isten tiszta igéjéhez, amint azt a Biblia megőrizte.
Szerző: Retkes Attila  2010.11.03. 16:08 komment

süti beállítások módosítása