Egyházalapító püspökünk, Dávid Ferenc és az unitarizmust szívügyének tekintő János Zsigmond fejedelem legbelső köréhez tartozott a Zala megyéből származó nemesember, Hagymássy Kristóf. Befolyásos támogatóként – mai kifejezéssel: szponzorként – döntő szerepe volt abban, hogy 1568 után Erdély-szerte gyorsan kiépülhetett az új vallás infrastruktúrája, templomok és iskolák összefüggő hálózata.
 
Hagymássy Kristófról is megfeledkezett az utókor. Horn Ildikó történésznek a Hit és hatalom című kötetben (2009) közölt életrajza az első tanulmány, amely szisztematikusan, kellően alapos dokumentációval mutatja be Hagymássy (1510–1577) fordulatos pályafutását. Fiatalon Szapolyai János támogatói köréhez tartozott, majd az 1560-as évek elejétől János Zsigmond mellett katonai és diplomáciai feladatokat látott el, miközben házasságkötései által is jelentősen gyarapította vagyonát. 1567-ben ért pályája csúcsára: mint Horn Ildikó írja, „amikor János Zsigmondnak teljes udvarával tisztelgő látogatást kellett tennie Szulejmánnál a zimonyi táborban, Hagymássy Erdélyben maradt, mert az uralkodó őt nevezte ki országos főkapitánnyá. 1567-ben emellett tanácsos, testamentumos úr, Közép-Szolnok vármegye főispánja, váradi, majd kővári kapitány volt, s noha hivatalosan a huszti kapitányságot és vele a máramarosi főispáni címet letette, Huszton továbbra is az ő szava döntött.”
Ez idő tájt Hagymássy még a helvét (református) irányzatot követte, de János Zsigmonddal együtt ő is antitrinitárius lett. Részt vett a hitvitákon, kapcsolatba került Bogáti Fazakas Miklóssal és Dávid Ferenccel, aki 1571-ben neki ajánlotta Az egy Atya Istennek… című vitairatát. Egyházalapító püspökünk ajánlásából világosan kiderül: az új egyház csak akkor őrizheti meg Erdély-szerte kivívott pozícióját, ha János Zsigmond halála után is lesznek tekintélyes pártfogói. Dávid Ferenc az új támogatókat Bekes Gáspár és Hagymássy Kristóf személyében találta meg. Báthory István fejedelemmé választása után Bekes és Hagymássy viszonya megromlott, mert előbbi a nyílt konfrontációt választotta, utóbbi viszont kiegyezett az uralkodóval, sőt annak távoli unokahúgát, Kerecsényi Juditot vette (negyedik) feleségül. Gyulafehérvári sírfelirata plasztikusan foglalja össze életének legfőbb mozzanatait: „Bárki legyél, tisztelve tekintsen szemed e sírra/Ekkora hőst csak ilyen egyszerű urna fed el/Ezek a hamvak amaz Hagymásinak a hagyatéka/Aki Beregszóból lett főrendű nemes/Váradot a vezetése alatt védték/Remegett két ellensége, amikor János volt a király/ Báthory István vette magához sógoraként/És általa lett kapitány Erdély népei közt/Nem volt agg, hogy meghalt, jaj, közepes korú volt csak/S ily nagy férfiuból nincs csak a híre ma már.”  
Szerző: Retkes Attila  2011.01.05. 16:20